Cégértékelés – hogy ne a tárgyalóasztalnál derüljön ki, mennyit ér a cége

Évek munkája van a vállalkozásában. Amikor eladásról, egy társ kivásárlásáról vagy befektetőről van szó, egyetlen szám dönti el, mennyi marad ebből Önnél. Ezt a számot ne a másik fél mondja meg.

A kalkulátor néhány alapadatból, négy módszerrel ad tájékoztató becslést – az eredményt PDF-ben is megkapja.

Online cégérték-kalkulátor vagy szakértői cégértékelés?

A kalkulátor néhány alapadatból, négy módszerrel ad tájékoztató becslést – arra jó, hogy lássa a nagyságrendet, mielőtt bármibe belevág. Amit nem tud: normalizálni az eredményt, mérlegelni a cége egyedi kockázatait és levezetni a tőkeértéket. Ha a számra tárgyalást, kivásárlást vagy befektetői megállapodást épít, szakértői értékelésre van szüksége.

Mennyit ér a cégem? – amikor a kérdésnek tétje van

A legtöbb tulajdonos fejből tudja az árbevételét, a marzsát és a bankszámlája egyenlegét. Azt viszont, hogy mennyit ér a cége, általában akkor kezdi keresni, amikor már tárgyal. Ilyenkor a legdrágább tévedni.

„Ajánlatot kaptam a cégemre. Jó ez az ár?”

A vevő értékelővel, átvilágítással és kidolgozott tárgyalási stratégiával érkezik. Ha Ön érzésre válaszol, a tárgyalás az ő számáról indul – és onnan csak lefelé szokott menni.

„A társam ki akar szállni, és mást gondolunk az értékről.”

Ilyenkor nem a számítás a nehéz, hanem az, hogy mindkét fél a saját számát tartja igaznak. Független, levezetett érték nélkül a vitából könnyen per lesz, és közben a cég veszít a legtöbbet.

„Befektetőt vonnék be, de mekkora részt adjak érte?”

Ha a cég értéke alul van becsülve, a szükségesnél nagyobb részesedést ad oda – és vele a későbbi növekedés hasznának egy részét is.

„Igazságosan szeretném átadni a cégemet a gyerekeimnek.”

Az utódok közötti elszámoláshoz olyan szám kell, amelyet mindenki elfogad. Ha nincs ilyen, a cég a családot is megoszthatja.

„Pár év múlva eladnám, de nem tudom, mire figyeljek.”

Az értéket rontó tényezők évekkel előre kezelhetők. A vevő átvilágítása közben már csak árengedményt lehet adni értük.

A kérdés mindegyik helyzetben ugyanaz: mennyit ér a cég – és meg tudja-e védeni ezt a számot, amikor a másik fél vitatja?

Szakértői cégértékelés: egy szám, amelyet meg is tud védeni

A cégértékelés annak megalapozott meghatározása, hogy mennyit ér egy vállalkozás vagy egy üzletrész egy adott fordulónapon. Mi nem egy számot mondunk, hanem levezetett értéksávot adunk: minden lépése visszakövethető, minden feltételezése meg van indokolva. Ettől lesz érv a tárgyaláson, és nem csak vélemény.

Tudja, mennyit ér a cége – és miért annyit

Látja, mely tényezők húzzák felfelé az értéket és melyek lefelé: árbevétel, jövedelmezőség, kockázat, piaci szorzók.

Érveket a tárgyalásra

Ajánlatot tud tenni, vagy meg tudja indokolni, miért utasít el egyet. Előre tudja, mely pontokat fogja a másik fél vitatni.

Tennivalókat az érték növelésére

Ha nem most ad el, kap egy listát arról, mi rontja ma a cég értékét, és mivel javítható.

A módszer kidolgozójának szakmai felügyelete

Levezetett, védhető érték

Független, senkinek nem érdekelt fél

Bizalmas adatkezelés

Ami a számokon túl alakítja a cég értékét

Két cég, ugyanakkora eredménnyel – mégsem ugyanannyit érnek. A különbség nem a beszámolóban van.

Képzeljen el két vállalkozást, mindkettő évi 100 millió forint normalizált EBITDA-t termel. Az elsőnél minden fontos ügyfélkapcsolat a tulajdonoson keresztül fut, a bevétel fele egyetlen vevőtől érkezik, a megrendelések évről évre újratárgyalandók. A másodiknál van második vezetői szint, a bevétel több száz vevő között oszlik meg, és nagy része éves szerződésekből jön. A vevő a második cégért lényegesen többet fizet – nem azért, mert többet keres, hanem mert kisebb a kockázata, hogy holnap is ennyit fog keresni.

Az értékelés során közel 800 paraméterből dolgozunk, és az értékelés céljának megfelelően választjuk ki, melyek számítanak az Ön cégénél. Ezek közül a leggyakrabban ezek döntenek:

Tulajdonosfüggés

Ha a cég Ön nélkül nem működik, a vevő nem a céget veszi meg, hanem Önt – és Ön távozni készül.

Kulcsemberek

Egy-két nélkülözhetetlen munkatárs távozása az eredményt is magával viheti. A vevő ezt árban számolja el.

Vevőkoncentráció

Ha a bevétel nagy része néhány vevőtől jön, egyetlen elvesztett ügyfél a cég értékének egy részét is viszi.

Szállítói függés

Egyetlen beszállító, egyedi feltételekkel: ha ő változtat, Önnek nincs alternatívája.

Ismétlődő bevétel

Szerződéses, évről évre visszatérő bevételért többet fizetnek, mint az egyszeri megrendelésekért.

Szerződéses háttér

Írásban rögzített, átruházható szerződések nélkül a vevő nem tudja, mit vesz meg.

Beruházási igény

Ha a gépek, rendszerek, telephely hamarosan cserére szorul, a vevő ezt levonja a vételárból.

Forgótőke-igény

Ha a növekedés sok pénzt köt le készletben és vevőkövetelésben, az eredmény kevesebb szabad pénzt termel.

Ezek a tényezők a kockázaton keresztül hatnak: azonos eredmény mellett is jelentős értékkülönbséget okoznak. A jó hír, hogy éppen ezeken javíthat egy tulajdonos a legtöbbet – ha időben tudja, melyik a gyenge pont. Az értékelési jelentésben ezért nemcsak a cég mai értékét kapja meg, hanem azt is, mely tényezők húzzák lefelé, és mivel javíthatók.

Miért kockázat, ha a cég egy-két emberen múlik? Olvassa el cikkünket →

Ki készíti a cégértékelést?

Kántor Dezső – cégértékelő szakértő, aki maga is vezetett cégeket

Az Auditron cégértékelései Kántor Dezső által kidolgozott módszerrel, az ő szakmai felügyelete alatt készülnek. Több mint két évtizede foglalkozik cégértékeléssel, cégeladásokkal és cégvásárlásokkal; a módszer több mint 2000 cégértékelés tapasztalatára épül.

Mielőtt cégeket kezdett értékelni, maga is vezetett cégeket. Volt gazdasági vezető, majd egy vállalatcsoport vezérigazgatójaként ő irányította a csoport integrációját és egyes tevékenységek leválasztását. A cégértékelést az Egyesült Államokban kezdte tanulni, amikor Magyarországon a szakma még gyerekcipőben járt, és matematikai modellezéssel egészítette ki, hogy a nehezen mérhető tényezőket is számszerűsíteni lehessen.

Ezért tudja, mi van a számok mögött: melyik költség valódi, melyik tulajdonosi döntés, és mit fog a vevő átvilágítója kérdezni.

Több mint 2000 cégértékelés – családi vállalkozásoktól cégcsoportokig.
Igazságügyi szakértő – tudja, milyen kérdéseket tesz fel egy értékelésnek a másik fél szakértője.
Előadó – üzletembereknek Európában, Ázsiában, Észak- és Közép-Amerikában; cégértékelőknek és M&A szakembereknek a modellezés kérdéseiről. Szerepelt a TV2 műsorában és számos üzleti podcastban.
Szerző – Van az a pénz (a cégértékelésről), A cégeladás művészete és párja, A cégvásárlás művészete, valamint A stratégia művészete – kézikönyvek tulajdonosoknak és vezetőknek.

Kántor Dezső szakmai útja és könyvei →

Mikor van szükség cégértékelésre?

Az értékelés célja határozza meg, mit és hogyan értékelünk – más kérdésre felel egy teljes cég eladása, és másra egy kisebbségi üzletrész kivásárlása. A leggyakoribb helyzetek:

Cégeladás vagy cégvásárlás – az ajánlati ár megalapozása és felkészülés a másik fél átvilágítására.
Tulajdonostárs be- vagy kilépése, üzletrész kivásárlása – a részesedés értéke nem feltétlenül arányos a teljes cég értékével.
Befektető bevonása, tőkeemelés – a befektetés előtti érték és a részesedési arány.
Generációváltás, öröklés – az utódok közötti elszámolás alapja.
Házassági vagyonmegosztás, tulajdonosi vita – független, levezetett érték a felek között.
Finanszírozás – hitel- vagy tőkebevonási tárgyalás előtt.
Átalakulás, apport, kapcsolt felek közötti ügylet – ha jogszabályi vagy adózási okból kell alátámasztott érték.
Felkészülés az eladásra – ha évekkel előre szeretné látni és növelni a cége értékét.

Milyen módszerrel határozzuk meg a cég értékét?

Egy cég értékét nem egyetlen képlet adja. Három nemzetközileg elfogadott megközelítéssel számolunk, és az eredményeket egymással egyeztetjük – ahol eltérnek, ott derül ki a legtöbb a cégről.

Hozamalapú megközelítés – diszkontált cash flow (DCF)

A cég jövőbeli szabad pénzáramait tervezzük meg, és a tőkeköltséggel (WACC) mai értékre számítjuk át. A tervidőszak utáni éveket a maradványérték képviseli, amely gyakran a teljes érték több mint felét adja, ezért a fő feltételezésekre – például a növekedési ütemre és a diszkontrátára – érzékenységvizsgálatot végzünk.

Mit jelent ez Önnek: az érték nagy része a jövőn múlik. Ezért a terv minden feltételezését megindokoljuk – hogy a vevő ne söpörhesse le egy mondattal.

Piaci összehasonlító megközelítés – szorzók

Hasonló cégek tőzsdei és tranzakciós adataiból indulunk ki; a leggyakoribb mutató az EV/EBITDA szorzó. Az alap nem a beszámolóból kiolvasható, hanem a normalizált EBITDA: kiszűrjük az egyszeri tételeket, és piaci szintre igazítjuk a tulajdonoshoz kötődő költségeket – például a vezetői díjazást vagy a kapcsolt féltől bérelt ingatlan díját. A tőzsdei szorzók egy hazai KKV-ra közvetlenül nem alkalmazhatók: a méretbeli és az értékesíthetőségi különbséget diszkont fejezi ki.

Mit jelent ez Önnek: a normalizálásnál dől el a legtöbb pénz. Ha a szorzó például 5, akkor egy igazolt, évi 10 millió forintos korrekció 50 millió forinttal magasabb cégértéket jelent – ha viszont nincs alátámasztva, a vevő egyszerűen nem fogadja el.

Eszközalapú megközelítés – korrigált nettó eszközérték

A mérleg tételeit piaci értékre igazítjuk – például a régen aktivált ingatlant vagy a mérlegen kívüli kötelezettségeket –, majd az eszközökből levonjuk a kötelezettségeket. Eszközigényes, vagyonkezelő vagy tartósan alacsony jövedelmezőségű cégeknél ez a fő viszonyítási pont; jól működő vállalkozásnál az érték alsó határát jelöli ki.

Cégérték és tőkeérték – miért nem ugyanaz a vételár

A DCF és a szorzók a cégértéket (vállalatérték, EV) adják: ennyit ér a működő üzlet, függetlenül attól, miből finanszírozzák. A tulajdonost megillető tőkeértékhez a cégértékből levonjuk a nettó hitelállományt (a hiteleket a pénzeszközökkel csökkentve), hozzáadjuk a működéshez nem szükséges eszközöket, és figyelembe vesszük, mennyivel tér el a forgótőke a szükséges szinttől.

Mit jelent ez Önnek: egy jól hangzó ajánlatról gyakran itt derül ki, hogy kevesebb. Azonos cégérték mellett a hitelek és a forgótőke-igazítás jelentősen megváltoztathatja, mennyi kerül végül az Ön számlájára.

A számokon túli tényezőkről – tulajdonosfüggés, vevőkoncentráció, ismétlődő bevétel – fentebb írunk →

Hogyan zajlik a cégértékelés?

Díjmentes első konzultáció

Megbeszéljük, milyen döntés előtt áll, mit kell értékelni (a teljes céget vagy egy üzletrészt), és milyen fordulónapra.

Adatbekérés

Tételes listát kap, nem kell kitalálnia, mire van szükségünk.

Elemzés és normalizálás

Feltárjuk az egyszeri és a tulajdonoshoz kötődő tételeket és a kockázatokat.

Modellezés

Több módszerrel számolunk, az eredményeket egyeztetjük, érzékenységvizsgálatot végzünk.

Egyeztetés Önnel

Az előzetes eredményeket és feltételezéseket közösen átbeszéljük.

Értékelési jelentés és személyes átadás

Végigmegyünk rajta, és megbeszéljük, mit jelent az Ön döntésére nézve.

A folyamat jellemzően 2–4 hét; leginkább azon múlik, milyen gyorsan állnak rendelkezésre az adatok.

Mit kap kézhez? – az értékelési jelentés tartalma

az értékelés célja, tárgya, fordulónapja és az alkalmazott értékfogalom,
a normalizált eredmény tételes levezetése,
a módszerenkénti számítások a fő feltételezésekkel,
a levezetés a cégértéktől a tőkeértékig,
érzékenységvizsgálat és a végső értéksáv,
az értéket leginkább befolyásoló tényezők, és javaslatok az érték növelésére.

A jelentés mellé személyes megbeszélés jár: mely pontokat fogja a másik fél várhatóan vitatni, és mit válaszolhat rájuk.

Mennyibe kerül a cégértékelés?

A díj a munka terjedelméhez igazodik: függ a cég méretétől és összetettségétől, az értékelés céljától és a rendelkezésre álló adatok minőségétől. Egyedi ajánlatot a díjmentes első konzultáció után adunk.

Érdemes a díjat ahhoz mérni, ami a tét: egy alulárazott eladásnál vagy egy rosszul megkötött kivásárlásnál a különbözet könnyen a díj sokszorosa.

Milyen adatokra van szükség?

az elmúlt három üzleti év beszámolói és főkönyvi kivonatai, valamint a folyó év időközi adatai,
üzleti terv vagy a vezetés várakozásai a következő évekre,
az egyszeri és a tulajdonoshoz kötődő tételek,
a fő vevők, szállítók és a meghatározó szerződések,
hitelek, lízingek, tulajdonosi kölcsönök és függő kötelezettségek,
a jelentősebb eszközök, köztük a működéshez nem szükséges vagyonelemek.

Nincs minden kéznél? Nem baj – az első konzultáción megnézzük, mi pótolható. Az adatokat bizalmasan kezeljük.

Gyakori kérdések a cégértékelésről

Elég-e az EBITDA-t megszorozni az iparági szorzóval?

Kiindulásnak jó, értékelésnek kevés. A kérdés az, melyik EBITDA-t használjuk (a normalizáltat, nem a beszámolóból kiolvasottat), és melyik szorzót (amely méretben, növekedésben és kockázatban összevethető cégekből származik). Az eredmény ráadásul cégérték: a tulajdonost megillető összeghez a nettó hitelállományt és a forgótőke eltérését is figyelembe kell venni.

Mi a különbség a cégérték, a tőkeérték és a vételár között?

A cégérték a működő üzlet értéke, a tőkeérték a tulajdonosokat megillető rész a hitelek levonása után. A vételár a tárgyalás eredménye: hat rá a felek alkupozíciója, a vevő által várt szinergia és az ügylet szerkezete, például a halasztott vagy eredményhez kötött vételárrész.

Hogyan növelhetem a cégem értékét eladás előtt?

Leginkább a kockázat csökkentésével: ha a cég kevésbé függ Öntől és néhány kulcsembertől, ha a bevétel több vevő között oszlik meg és szerződéssel biztosított, ha a fontos megállapodások írásban rögzítettek. Az értékelés megmutatja, az Ön cégénél melyik tényező számít a legtöbbet.

Olvasson tovább a cégértékről

Mi határozza meg egy cég értékét?
Mikor értéktelen egy vállalkozás?
Hibák, amik rontják a cég értékét

Mielőtt bárki számot mond, tudja meg Ön, mennyit ér a cége

Az első konzultáció díjmentes és nem kötelez semmire. Elmondja, milyen döntés előtt áll – mi megmondjuk, milyen értékelésre van szüksége, mennyi idő alatt és mennyiért.

Bizalmasan kezeljük – a megkeresésről a cégén belül sem tud senki, akinek Ön nem szól.