You are currently viewing Szarvashibák, amelyekkel nem növeli, hanem rontja a cége értékét

Szarvashibák, amelyekkel nem növeli, hanem rontja a cége értékét

A tegnapi esettanulmányban megismerhette Tamás és a két üzlettársa történetét. Nagyon sok hazai vállalkozáshoz hasonlóan, 50 éves korukra eljutottak arra a pontra, hogy szerették volna élvezni az életet, pihenni, szórakozni, és a családjukkal lenni.

Az eredeti tervük az volt, hogy felszámolják a vállalkozást és mindent pénzzé tesznek. Ezzel azonban nem csak a saját bevételüktől esnek el, hanem 12 kollégájukat és családjaikat is biztos megélhetés nélkül hagyják. Sokáig vívódtak, hogy mit tegyenek. Egy szerencsés véletlen (egy versenytársuk árajánlata a cégre) azonban átformálta a szemléletüket, és utat nyitott egy sokkal kedvezőbb megoldásnak.

Elkezdték tudatosan „felpumpálni” a céget befektetési szempontból, és bevezettek 3 fontos újítást, amitől a vállalkozás értéke végül mintegy 30%-kal lett magasabb. Az üzletet nem kellett bezárni, a dolgozók ma is biztonságban vannak!
Ebből az esettanulmányból már megismerhetett 3 olyan módszert, amellyel „könnyen” meg lehet emelni egy cég értékét.

Ma 3 olyan dolgot szeretnék megmutatni Önnek, amelyekbe általában nagy hévvel vágnak bele a cégvezetők, de nem hogy növelnék vele a cégük értékét, hanem ronthatnak rajta.

Mi befolyásolja a cége értékét?

Elsősorban Ön. Mindenki tehet azért, hogy vállalkozásának értéke növekedjen. A cégérték számítási modellek mintegy 160-féle paramétert vizsgálnak. Ez azért jó hír, mert több olyan lehetőség is az Ön rendelkezésére áll, amivel a cége értékét szinte azonnal emelheti.

Ezek a tényezők nem egyenlő arányban emelnek, illetve rontanak az értéken…
Ma 3 olyan szarvashibát szeretnék Önnek megmutatni, amelyek kézenfekvőnek tűnnek, de a tulajdonosok számára, mégsem hozzák a várt eredményt.

1. Szarvashiba: „ A méret a lényeg!” Vagy mégsem?

Nagyon sok vállalkozás fog mellé azzal, hogy a cég értékének emelése érdekében az árbevételt növeli (nagyobb termelési volumennel, új termékek bevezetésével).
„Megnőtt a cégem, mégis kevesebbet ér?”

Közgazdasági tény, hogy az árbevételek lineárisan növekednek, míg a költségek görbéje exponenciális módon változik. Azaz, egy optimális méreten túl, a cég költségei jelentősen megnövekednek, amivel az árbevétel nem tud arányban maradni, így a profit lecsökken. Ez okozza azt, hogy a cég értéke kevesebb lesz.

Az árbevétel egy fontos tényező, mégis tudnia kell, hogy nem nő vele egyenes arányban a cég értéke. Hogy ezt a szarvashibát kikerülje, a termelési volumen helyett, a hatékonyságot kell javítania.

2. Szarvashiba: „Majd a rendszer megoldja…”

Egy bizonyos cégnagyság felett (3-500 millió Ft-os árbevétel körül) szinte elkerülhetetlen, hogy rutinból az ad hoc végzett munkafolyamatokat szabályozzák, átláthatóvá, reprodukálhatóvá tegyék.

Ilyenkor szoktak úgy dönteni a cégek, hogy egy vállalatirányítási rendszerrel teszik átláthatóvá, lekövethetővé működésüket (ami egyébként jelentősen növeli is a cég értékét).

Egy ilyen rendszer segít a kollégáknak a munkában, a cég pontos és nyomon követhető munkavégzésében, az ellenőrzésben és a riportálásban is. A szoftveres megoldás egy nagyon jó módszer erre, azonban rosszul is elsülhet.

Hogyan mehet tévútra egy ilyen fejlesztés?

Úgy, hogy nem a cég folyamataihoz választják ki és szabják testre a szoftvert, hanem a program lehetőségeire próbálják meg „ráerőszakolni” a saját folyamataikat. Ez könnyen vezethet felesleges adminisztrációhoz, és romló hatékonyságú munkafolyamatokhoz.

Ha Ön is szeretne bevezetni egy ilyen rendszert, válasszon körültekintően, és törekedjen arra, hogy a szoftvert szabják a folyamataikra, és ne fordítva. Jó megoldás lehet, ha előre írásban rögzítik a folyamatokat (pl.: felelősségi kör megnevezése, feladat részletes leírása, kapcsolódó folyamatok, dokumentációk és eszközök listája).

Ne vágjon bele hirtelen felindulásból! Egy ilyen rendszer bevezetése időigényes! Meg kell találnia a cég számára megfelelő programot, testre – szabni, és megtanulni használni minden érintettnek. Ha így csinálja, biztosan elkerüli azt, hogy a vállalat irányítási rendszer bevezetése rontson a cége értékén!

3. Szarvashiba: „Több lábon állok, én biztosan nem esek el!”

Általános közhiedelem, hogy ha több lábon áll egy cég (vagy ember), akkor biztosan nem megy tönkre. A több lábon állásnak az a következménye, hogy mindig vannak erősebb és gyengébb üzletágak, amelyek mind-mind erőforrásokat igényelnek. Ha túl sokféle szolgáltatása, vagy terméke van, akkor könnyen szétforgácsolódhat közöttük a cége.

Biztos vagyok benne, hogy az Ön vállalkozásában is vannak kisebb és nagyobb haszonkulccsal működő termékek és/vagy szolgáltatások. Sőt, talán olyan is van, ami inkább viszi a pénzt, mintsem termel Önnek.

Hadd mutassak erre egy általános példát.

Az autószalonok esetében bevett szokás, „a minden egy helyen”. Vegyünk egy szalont, ahol az alábbi 4 szolgáltatás érhető el:

  • autó eladás
  • szerviz
  • alkatrész értékesítés
  • büfé

Talán nem tudja, de ezek közül a legnagyobb haszonkulcs az alkatrész értékesítésen van, míg a büfé leginkább presztízskérdés (amit azért idővel be kell látni, hogy nem fenntartható, mert a dolgozókon kívül nem igazán van vendégköre, és valószínűleg folyamatosan veszteséges).
A szalon tulajdonosa úgy dönt, hogy meg szeretné emelni a cég értékét, erre van 120 millió forintja. A következő lépéseket teszi:

Befektet 60 millió Ft-ot autókba, így 20 db vadonatúj gépkocsi áll a kereskedés udvarában, amelyet akár azonnal haza is vihetnek a vevők. Ez egy presztízsnövelő befektetés, azt mutatja meg a vásárlóknak, hogy ez egy jól működő szalon, ami képes kigazdálkodni egy ilyen jelentős flottát is.

Ez a nagy értékű raktárkészlet a vizsgált időszakban 2%-kal emeli meg az egyébként alacsony haszonkulcsú gépjárműértékesítési üzletág bevételét (miközben benne áll 60 millió Ft).

A következő 60 millió Ft-ot az alkatrész raktár készleteink feltöltésére fordítja. Ekkor azt tapasztalja, hogy:

  • le tudja rövidíteni a szerviz időtartamát,
  • gyorsabban és több ügyfelet tud kiszolgálni egységnyi idő alatt,
  • javul a szervizes kollégák munkaidejének a kihasználása.

Ez a befektetés a szerviz és alkatrész eladási üzletágak bevételét 27%-kal növeli szinte azonnal.
Mint láthatja ez végső soron egy hatékonyság növelő lépés volt, mert a helyben levő alkatrészek segítségével lecsökkent a holtidő, amit a szervizben várakozással töltöttek a kocsik. Ez korábban napokat-heteket is jelentett.

Ez a vállalkozás 4 lábon áll. Ezek közül azonban csak 3 termel nyereséget, azok sem azonos arányban. Jól látszik a példában a profitcenterek megvizsgálása után, hogy a cégérték növelés egyik leggyorsabb eszköze a profiltisztítás.

El kell engedni, vagy át kell alakítani azon üzletágakat (lábakat), termékeket, amelyek negatív vagy gyenge eredményeket hoznak.
Pl. ebben az esetben a büfé bezárásával, és az új autó készletek minimalizálásával valósítható ez meg.

A cégvezetők általában azt gondolják, hogy a presztízs üzletágakat erősíteni kell, pedig a cégérték meghatározásában ezzel általában rontanak az eredményen. Javaslatom, hogy egy alapos elemzés, és átgondolt profiltisztítás után, optimalizálja az erőforrásait a megmaradt lábak között annak arányában, hogy melyik üzletággal érheti el a legnagyobb cégérték növekedést.

Nem attól fog többet érnie cége, hogy többféle szolgáltatást vagy terméket kínál!

Láthatja, hogy ez a 3 módszer rendkívül kézenfekvő, mégsem biztos, hogy a várt eredményt fogja hozni Önnek. Sajnos az esetek többségében hiába hoznak meg egy jó stratégiai döntést (hatékonyság növelés, vagy átláthatóbbá tétel), ez a rossz vagy elkapkodott kivitelezés miatt, akár csökkentheti is cége értékét.

Ezek a legtipikusabb hibák, melyeket mindenképpen érdemes elkerülnie!