A vagyonadó ma tervezet, nem törvény. A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án közzétett szövege szerint az 1 milliárd forint feletti nettó vagyon után évi 1 százalékot kellene fizetni, először a 2026. december 31-i vagyon alapján. Ez a cikk azt foglalja össze, amit a tervezetből ma tudni lehet; a végleges szabályok eltérhetnek.
Utolsó frissítés: 2026. október 12.
Hol tart a jogalkotás?
Elfogadott vagyonadó-törvény nincs. A normaszöveg, az indokolás és a hatásvizsgálat társadalmi egyeztetésen van; az Országgyűlés még nem tárgyalta. A tervezetben szereplő dátumok:
- 2026. október 14. – a társadalmi egyeztetés határideje.
- 2026. december 15. – a tervezett hatálybalépés.
- 2026. december 31. – az első fordulónap: az ezen a napon meglévő vagyon számít.
- 2027. augusztus 31. – az első bevallás és befizetés határideje.
A parlamenti szakaszban a szöveg módosulhat. Aki ma dönt, annak a tervezettel érdemes számolnia, de úgy, hogy a döntése a változások után is megálljon.
Kit érintene?
A tervezet szerint az fizet, akinek a nettó vagyona a fordulónapon meghaladja az 1 milliárd forintot. A határ személyenként értendő, a családtagok vagyonát főszabályként nem adják össze. Néhány szabály ezt árnyalja:
- Házastársak: a vagyonjogi szerződés az irányadó; ennek hiányában a közös vagyon fele-fele arányban számít.
- Kiskorú gyermek: a vagyona a szülőnél számít, kivéve az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyont.
- Belföldi illetőségűek a teljes, külföldön lévő vagyonuk után is adóznának; a külföldiek csak a magyarországi ingatlan és a magyar társasági részesedés után.
- Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány: önálló adóalany lenne.
Mi számít bele a vagyonba?
Gyakorlatilag minden, ami pénzben kifejezhető: ingatlan, bankbetét, értékpapír, állampapír, tőzsdei részvény, kft.-üzletrész és más cégrészesedés, kriptoeszköz, befektetési nemesfém, a biztosítás visszavásárlási értéke és a követelés is. A személyes használati tárgyak kimaradnak, kivéve a 3 millió forintnál értékesebb műtárgyat, gyűjteményt és ékszert, valamint a 10 millió forintnál értékesebb járművet.
A vagyonból levonható az okirattal igazolt, ténylegesen fennálló hitel- és kölcsöntartozás. Az adó alapja az így kapott nettó vagyon 1 milliárd forint feletti része.
Mennyi lenne az adó?
Az adóalap 100 milliárd forintig 1 százalék, az e feletti rész után 1,5 százalék. Egy példa: akinek a nettó vagyona 1,5 milliárd forint, annak az adóalapja 500 millió forint, az éves adója pedig 5 millió forint.
A tervezet szerint a megfizetett helyi adó és gépjárműadó csökkenti a vagyonadót, ahogy a törvény által kötelezően előírt értékelés igazolt díjának fele is, legfeljebb 2 millió forintig.
Hogyan értékelik a cégrészesedést?
A legtöbb vállalkozónál ez dönti el, hogy érintett-e. A tervezet a nem tőzsdei üzletrészeket és részvényeket nem piaci áron, hanem kötött képlettel értékeli:
cégrész értéke = (saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3 × tulajdoni hányad
A hozamérték az utolsó három év átlagos adózott eredménye, 15 százalékkal osztva. A képlet a nyereséges, kevés eszközzel működő cégeket a könyv szerinti értékük többszörösére értékeli: 100 millió forint saját tőke és évi 150 millió forint nyereség mellett 700 millió forint jön ki. Erről külön cikkben, öt számpéldával írunk: Így számolja a vagyonadó-tervezet a kft.-üzletrész értékét.
Bevallás, fizetés, ellenőrzés
- Az adót önadózással, elektronikusan kellene bevallani és megfizetni, a fordulónapot követő év augusztus 31-ig.
- Bevallást csak annak kell beadnia, akinek fizetési kötelezettsége keletkezik.
- A bevallásban vagyonelemenként meg kell adni az értékelés módszerét és adatait; az iratokat az elévülésig meg kell őrizni.
- Fizetési könnyítés 12, kivételesen 24 hónapra kérhető; automatikus részletfizetés nincs.
- Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű társaságoknak a rejtett tartalékuk könyvvizsgáló által felülvizsgált adatait kellene megküldeniük a tulajdonosoknak és az adóhatóságnak.
Mi változhat még?
A szakmai észrevételek több pontot érintenek: a mindenkire egységes 15 százalékos tőkésítési rátát, a független értékelők körét, a holding- és ingatlanos társaságok kezelését és a növekedési szakaszban lévő cégek likviditását. Azt, hogy ezekből mi kerül be a végleges szövegbe, ma senki nem tudja. A cikket a jogalkotás minden lépése után frissítjük.
Mit érdemes most megtenni?
Először azt érdemes tudni, hol áll a határhoz képest. A vagyonadó-kalkulátorunk a cég saját tőkéjéből és eredményéből, az ingatlanokból, a megtakarításból és a tartozásból egy perc alatt becslést ad a tervezet szerint; a beírt számok nem hagyják el a böngészőjét. Ha közel van az 1 milliárd forinthoz, a vagyonadó-oldalunkon kérhet visszahívást: megnézzük a számait, és megmondjuk, hol érdemes pontosabban számolni.
A cikk a 2026. október 6-án közzétett törvénytervezet alapján készült, tájékoztató jellegű, és nem minősül adótanácsadásnak. A végleges szabályok eltérhetnek.