Azért, hogy erre a kérdésre meg tudjuk adni a legmegfelelőbb választ tudunk kell, hogy mi is igazán a könyvvizsgáló feladata.

Az „audit” szó a meghallgatásból ered: amikor a provinciákból Rómába visszatérő adó beszedők beszámoltak a római szenátusnak, a szenátus meghallgatta őket és a meghallgatók döntötték el, hogy az adószedők által eléjük tárt beszámoló megfelel-e a valóságnak, azaz hiteles-e. Napjainkban már nem ez a módja a könyvvizsgálatoknak (az Auditoknak), de a könyvvizsgálat feladata továbbra sem változott: a Könyvvizsgáló feladata annak tanúsítása, hogy a társaság által elkészített beszámoló mentes a lényeges hibás állítástól és, hogy a gazdálkodók a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről megbízható és valós információkat hoznak nyilvánosságra.

A legmegfelelőbb könyvvizsgálót megtalálni kulcsfontosságú az üzleti életben. A könyvvizsgáló feladata a társaság pénzügyi helyzetének és beszámolójának hitelességének tanúsítása. Fontos ez tulajdonosoknak és más gazdasági szereplőknek is, hogy megbízható információkhoz jussanak. Az MKVK szerint a független és objektív szakértő jelenléte nélkülözhetetlen a visszaélések megakadályozásában és a vállalkozások színvonalának emelésében.

A könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tagjai végezhetik. Tagok lehetnek magánszemélyek és gazdasági társaságok, akiknek fő tevékenysége a könyvvizsgálat. A Kamara szigorú kritériumokat állapít meg a könyvvizsgálóvá váláshoz, beleértve szakmai felelősségbiztosítást, folyamatos képzést és megfelelő kompetenciákat. A tagok listája elérhető a MKVK honlapján és rendelkeznek fényképes igazolvánnyal. A könyvvizsgálóknak a könyvvizsgálati munka végzéséhez:

1. szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezniük, hogy a feladatokat végezhessék,
2. folyamatos képzésben kell részt venniük,
3. és megfelelő kompetenciákkal kell rendelkezniük.

A könyvvizsgálók a feladataikat nemzetközi és nemzeti könyvvizsgálati Standardok Alapján végzik; ez írja előírja számukra a módszertant. Munkájukat emellett több törvény, (a Számviteli törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről és a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény) is szabályozza.

Minden könyvvizsgálónak és könyvvizsgáló társaságnak rendelkeznie kell Minőségbiztosítási Szabályzattal, amelynek megfelelősségét, illetve annak megtartását a Kamara rendszeresen ellenőrzi, hiszen minden könyvvizsgálónak rendszeresen minőségbiztosítási auditon kell átesnie.

Mindezeken felül továbbá az adott vállalkozás könyvvizsgálójának nevét fel kell tüntetni a vállalkozás társasági szerződésében, így ezek az adatok nyilvánosak, vagyis az adott könyvvizsgáló számára referenciaként szolgálhatnak.

Felmerülhet a kérdés, miszerint:

Ha a könyvvizsgálat ennyire egységes és szabályokhoz kötött, akkor mi a különbség könyvvizsgáló és könyvvizsgáló között?

1. Az első szempont, amit meg kell vizsgálnunk:

Rendelkezik-e az adott könyvvizsgáló megfelelő kompetenciával a vizsgálat elvégzéséhez?

Ehhez tudnunk kel azt, hogy a könyvvizsgálók különböző minősítésekkel rendelkeznek, ezek a következők:

• IFRS minősítés
• pénzügyi intézményi minősítés
• befektetési vállalkozási minősítés
• pénztári minősítés
• biztosítói minősítés
• költségvetési minősítés
• kibocsátói minősítés

A minősítések meglétét szintén ellenőrizhetjük a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján, a könyvvizsgálói névjegyzékben.

1. A szakmai kompetenciát természetesen nem csak a minősítést fényjelezi, hanem az is, hogy az adott könyvvizsgálónak van-e már jártassága abban az adott iparágban vagy üzleti formában, amelyben új megbízói mozognak.

Lényeges látnunk, hogy a jogszabályok és sztenderdek keret rendelkezéseket tartalmaznak, így az egyes könyvvizsgálók által végzett munka árban, munkaszervezésben, a feladatok végrehajtásában eltérhet egymástól.

A könyvvizsgálati munka egy bizalmas tevékenység, amelynél nagyon fontos, hogy a megbízó és a könyvvizsgáló között létrejöhessen egy jó munkakapcsolat. A vállalkozások szabadon választhatnak könyvvizsgálót és a könyvvizsgáló is szabadon dönthet az egyes megbízások elfogadásáról vagy visszautasításáról. Nagyon fontos az is, hogy a könyvvizsgáló milyen munkakapcsolatot tud kiépíteni a vállalkozás azon szakembereivel, (könyvelők, pénzügyi felelősök, stb.), akikkel folyamatos munkakapcsolatban kell lennie a folyamat során. Ez abban az esetben tud jól működni, hogyha a megbízó és a megbízónál egyéb szerepben lévő kollégák a könyvvizsgáló szakmai hozzáértését és rátermettségét elfogadják.

Nagy nemzetközi szervezetek

Összefoglaló néven a szakmában „Big4” -nak nevezik ezeket a társaságokat, mivel ezt a piacot ez a 4 társaság uralja.  Általában a nagy nemzetközi multinacionális cégek a tulajdonukban lévő valamennyi gazdasági társaság könyvvizsgálatát világszerte ugyan ara a cégre vagy cégcsoportra bízzák.

Ennek az oka a nemzetközi elfogadottság, vagyis az, hogy az anyacég részvényesei, (a külföldi befektetők) meggyőződhessenek arról, hogy a vállalkozások auditja a világon mindenhol megszokott egységes minőségben zajlik. Ez adja ezen szervezetek legnagyobb előnyét, hiszen mindenhol a világon egységes módszer és minőségbiztosítás mellett dolgoznak, így a nagyobb problémák előfordulásának esélye kisebb.

Ez az egységes rendszer jelenti egyben ezen könyvvizsgálói kör hátrányát is, mivel az egységes rendszer nem ad lehetőséget a vállalkozás minden kis sajátosságának a megismerésére. Illetve egy ilyen hatalmas rendszer működtetése jelentősen költségesebb, amit az ügyfeleknek kell megfizetnie.

Kisebb hazai szervezetek

Ezeket jellemzően a Közepes és a tudatos Kisvállalkozások választják. Ebben a körben beszélhetünk leginkább tudatos könyvvizsgáló választásról, mivel ezen társaságokra jellemző, hogy a tulajdonos és a management elválik egymástól. Lényeges szempont, hogy a tulajdonos meggyőződhessen arról, hogy a menedzsment a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően, de ezzel együtt a tulajdonosi elvárások mentén működtesse a gazdasági társaságot.

Itt lényeges szempont, hogy az adott könyvvizsgáló társaság és a benne dolgozó könyvvizsgálók és egyéb szakértők, milyen módon tudják támogatni a vállalkozásokat azok gazdasági céljainak elérésében. A könyvvizsgáló segítséget tud nyújtani abban, hogy a tulajdonosok valós képet kapjanak a vállalkozás pénzügyi jövedelmezőségi helyzetéről, illetve arról, hogy ezek milyen módon javíthatók.

Ezen társaságoknál nagyobb az esély az iparági specializációra, illetve a gazdálkodást segítő kiegészítő szolgáltatásokra és a könyvvizsgálói Függetlenség maximális érvényes ülésére.

Egyéni könyvvizsgálók

Az egyéni könyvvizsgálókra gyakran esik az olyan szervezetek választása, akik számára a könyvvizsgálat egyfajta „kötelező rossz”, hiszen számukra a könyvvizsgálatot a jogszabályok írják elő. Az ilyen vállalkozásoknál a könyvvizsgálónak nagyon nehéz feladata van, hiszen a tulajdonos és a vezető gyakran nem válik el egymástól. A könyvvizsgálatról is csak kizárólag az ár alapján döntenek.

Természetesen az egyéni könyvvizsgálók között is találhatunk szakmailag magasan képzett és specializációval rendelkező könyvvizsgálókat, de fontos lenne a mérlegelése annak, hogy az adott könyvvizsgáló milyen minőségben tudja ellátni a feladatát és képes-e támogatni a vállalkozás céljait. Az egyéni könyvvizsgálóknak a szoros kötődés és a viszonylag kis ügyfélkör miatt nagyon nehéz feladatuk van, amikor függetlenségük megőrzéséről van szó.

A könyvvizsgálat egy szerződéses tevékenység, amely ára a megbízó és a megbízott közötti megállapodás alapján jön létre.

A Magyar könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgálók számára ajánlásokat bocsát ki, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire és szempontjaira, valamint a díjtételek alsó határaira vonatkozóan.

Ezek az árak széles spektrumban szóródhatnak. Fontos látni, hogy ezeket az ajánlásban megfogalmazott óradíjakat jelentősen csökkenteni nem lehet, mert a minőségi munka csak ezen az ár színvonalon tartható fenn.